Holnap utazok. Még mindig nem fogtam fel, hogy csatlakoztatok a fiúk turnéjához.Viszont hiányozni fognak anyáék és a barátaim. Ma felhívott Ciara, hogy menjek át hozzájuk délután, mert el szeretne köszönni. Legközelebb 4 hónap múlva látjuk egymást. Nagyon hiányozni fog, mert együtt nőttünk fel. 3 éves korunk óta barátnők vagyunk,nehéz lesz a búcsúzás. Délután átmentem hozzá, mikor a házuk elé értem ő már az ajtóban várt. Imádom. Gyorsan megöleltük egymást, majd bementünk. Az egész délutánt film nézéssel, sírással és evéssel töltöttük. Jó volt vele lenni, de muszáj volt haza mennem, készülődni kell a holnapra. Otthon bepakoltam, és anyáéktól is elbúcsúztam. Este nagyon nehezen de sikerült elaludnom. Reggel izgatottan keltem fel, gyorsan felöltöztem és leszaladtam reggelizni. Ashton is épp reggelizett.
- Izgulsz?
-Nagyon..
-Nem lesz semmi baj:)-nyugtatott- majd párszor meglátogatlak a turné alatt.
-Köszönöm
Megreggeliztünk majd Ashton segített lehozni a bőröndömet és elindultunk a reptérre. A reptéren könnyes búcsút vettem Ashtontól, olyan rossz volt itt hagyni, de muszáj. Könnyes szemekkel szálltam fel a repülőre, de arra gondoltam, hogy jó helyem lesz Lou és a fiúk mellett,főleg a fiúk mellet..Haha. Na jó nem vagyok az a pasizos típus, aki egyből rámászik. Csak szépen lassan. A repülő út unalmasan telt, de még így is túl hamar ott voltam Kaliforniában, talán azért mert izgulok?
A reptéren nem is tudtam, hogy kit kell keresnem, vagy egyáltalán kijött valaki elém? Nem tudtam semmi, de megnéztem a feltartott táblákat és megpillantottam egy Jane Irwin feliratot, így hát odasétáltam. A fiúk egyik biztonsági őre volt, Mark. Ő elfuvarozott a hotelba, ahol a többiek is megszálltak, majd elvitt a stadionba. Amikor kiszálltam a kocsiból és körbenéztem majdnem meghaltam. Annyi ismerős arcot láttam. Lou, Lottie,Sophia,Emily, mint egy valóra vált álom. Majd mikor Lou észrevett odajött hozzám.
-Szia Jane ügye?
-Szia Igen.
-Na akkor üdvözöllek-ölelt meg.
-Köszönöm hogy itt lehetek!
A kis beszélgetésünk után a többieknek is bemutatkoztam. Istenem mindenki olyan kedves velem. Már most imádok itt lenni. Kicsit körbenéztem és megtaláltam a színpadot, amin épp a 1D próbált. Na nekem ennyi kellett, amikor meghallottam Harry hangját sírni tudtam volna, de nem akartam hogy tudja, hogy milyen érzések kavarognak bennem. Még egy kis ideig néztem őket, majd megkerestem Lout, hogy egy kicsit a munkával kapcsolatban érdeklődjek. Elmondta, hogy nem lesz sok dolgom, púderezni, hajakat beállítani vagy abban csak segíteni, már nem emlékszem pontosan, mert ott lemaradtam, hogy hozzá érhetek a fiúk arcához és hajához. Na jó én teljesen lesokkoltam, beszélni még tudok egyáltalán? A fiúk próbájának vége, így bejöttek hozzánk. Nekik is bemutatkoztam, de úgy dobogott a szívem, hogy azt hittem meghalok, főleg mert ők egy öleléssel köszöntöttek. Lassan koncert, így Lou megmutatta, hogy mit és hogy kell majd csinálnom holnaptól. Már teljesen készen álltak a koncertre, így mi kivonultunk a színpad előtt elkordonozott részre. Legszívesebben végig tomboltam volna a koncertet, de Lottie-ék olyan nyugodtak voltak, hogy próbáltam én is az lenni. De pár képet azért csináltam. A nap folyamán megismerkedtem Lux-szal, Lou kislányával, aki egy kis tünemény. Tényleg valami imádni való kislány. Este visszavittek minket a hotelbe, ahhoz képest hogy ma nem is dolgoztam nagyon elfáradtam. Így gyorsan letusoltam és gyorsan ágyba bújtam. Nem tudok elhinni ezt az égeszet, olyan mint az álom, főleg egy kis Directionernek. Na jó lehet meghülyültem. Le kéne nyugodnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése